Pistikének baja volt az óvónénivel ezért Pistike megverte a óvodás társait. Pistike lehet, hogy nem rossz gyerek, de Pistike nagyon buta. Végtelenül.
Amikor terrorizmusról beszélünk, végső elkeseredésről beszélünk. Ahogy a nagy mondás tartja, nem mi választjuk meg a hitünket, hanem az élet adja. Ezzel egyenértékű, hogy nem mi választjuk meg a kommunikáció módját, hanem az, akihez beszélni akarunk. A teljes BKV dolgozói közösség ettől függetlenül a mostani akciójával nem azokat szólította meg, akiket meg kellett volna szólítania, hanem minket, ici pici embereket. Azokat, akik a kialakult helyzetről voltaképp csak egy országgyűlési választás miatt tehetnek, aminek mi is ugyan úgy szenvedő alanyai vagyunk, mint Ők. Eddig legalább csak a politikusok hülyesége miatt kellett szenvednünk, most meg szenvedhetünk a havi 1 milliót kereső szakszervezeti vezetők hülyeségei miatt is.
Dolgok amiket a BKV dolgozóinak tudomásul kellene venni:
- A pénzüket nem mi loptuk el, mi adjuk. Most épp a semmiért.
- Azzal, hogy a pórnépet bántják, csak fokozzák az velük szembeni ellenszenvet. A BKV ellenőrök is eltűntek, vajh miért? Azok az ellenőrök, akik eddig nem is a BKV ZRt. érdekeit védték, hanem Szalainé Szilágyi Eleonórákét, Antal Attilákét, Aba Botondokét, Demszky Gáborokét és még sorolhatnám. Az Ő érdekeiket, mert a magyar állam akarva akaratlanul pótolta a hiányt, ha mi fizettünk, ha nem. Az a pénz amit mit szépen duplán "invesztáltunk" a BKV-ba (adó, bérlet) azt szépen ki is tolták a BKV-ból, minden nemű fejlesztés hiányában. Innentől kezdve az ellenőrök nem ABCD1234-es utas érdekeit védték és a pénzét amit befizetett, hanem azokét, akik a BKV-ból loptak. Csoda hát, hogy ezek az emberek hirtelen eltűntek az utcáról?
- Azzal, hogy a mi életünket tönkreteszik és ellehetetlenítik, nem azokra fognak nyomást gyakorolni, akikre kéne. Kocsis úr holnap is be fog ülni a 15 milliós autójába és begurul az előmelegített légkondis parkolóba, nehogy lepattogjon a festék a verdáról a nagy hidegben. Demszky úr szintén a Touaregen megy be és haza, hol fogja őt érdekelni, hogy Kovács János buszsofőr dolgozik vagy nem? Minekt? Minket érdekel, hogy nem tudunk bejutni a munkahelyünkre.
Ki van a **** másik végén?
Világválság van, amit egy magyar nép egy politikailag inkorrekt kormány mellett többszörösen érez meg. Akinek ma van munkája, az egy szerencsés embernek érezheti magát és mindent megtesz azért, hogy azt megtartsa. Egy fejlett egzisztenciájú társadalomban egy BKV sztrájk kiváló eszköz arra, hogy egy egész nemzetet kovácsoljon össze és mutatóujját egy kormányra irányítsa. Magyarországon nem ez a nemzet él. Magyarországon az a nemzet él, aki gürizik, kapar, a tüdejét kiköpi, hogy fentmaradjon. Egy magyar ember nem teheti meg, hogy otthon marad és szolidaritást vállal. Egy magyar vállalkozó nem engedheti meg, hogy a dolgozói egy hetet otthon lébocoljanak, mert lelkiismereti alapon mélységesen érzi, hogy miről beszél egy BKV-s sofőr. Egy magyar dolgozó kénytelen akár napi 2 órát gyalogolni a munkahelyére, hogy nehogy kirugják, hogy fentartsa a vállalati GDP-t, különben elvész a vállalkozásával együtt. Ezzel egyetemben mi történik? Egy BKV szakszervezet kényszerít arra minket, hogy szépen letérdeljünk és a politikus éra mellett, egy másik közösség fajfentartó szervét is kezelésbe vegyük szájjal. Felháborító? Talán. Elszomorító? Mélységesen. Mi vagyunk a hibásak?
Pofátlanság
Eltapossuk egymást, hogy egy pöcegödörbe taszított tömeg tetejére érve még egy lélegzetvételt vehessünk. Amikor előtérbe került, hogy a BKV-s dolgozók mit is követelnek, akkor Demszky Gábor első felindulásában azt mondta, hogy "Amit kérnek az pofátlanság". Ma Magyarországon pofátlanság egy a pénzéért megdolgozó és egy város vérkeringését életben tartó embernek tisztességes jövedelemhez jutni. Szalainé Eleonóráknak nem pofátlanság 100 milliókat felvenni, Antal Attiláknak nem pofátlanság elkölteni. Kovács Jánosnak 30 ezer forinttal többet hazavinni havonta, ami 4 hónap után lesz elég egy kiérdemelt 2 napos családi wellnessre az az.
Demszky "úr"! Ön nem szégyelli ilyenkor magát?
Van megoldás?
Ezt a kérdést rengetegen tesszük most fel és őszintén szólva egy válasz fogalmazódik meg mindenkiben és ez nem csak a BKV problémára válasz, de mi a megoldása a BKV-s ügynek? Semmi esetre sem az, hogy mi szívjunk olyan bűnökért, aminek mi is ugyan úgy a szenvedő alanyai vagyunk és pláne nem az okozói. A postot olvasókat megkérném, hogy szavazzanak, Ők hogyan látják ezt a kérdés.
Személyes tapasztalás
Mióta sztrájk van megváltozott az életem. Reggel hamarabb kelek, hogy be tudjak érni időben. Nem sokkal, csak egy órával. Este később érek haza, nem sokkal, csak egy órával. Nyűgösebb vagyok, elkezdtem rombolni a környezetem, szapulni a barátaim, akik ugyan úgy szenvedő alanyai ennek a helyzetnek. Mindenki feszültebb, idegesebb és bár példás módon viselkedik a magyar így a 3. napon a még életképes villamosmegállókban, ez a hozzáállás hamarosan drasztikusan csökkenni fog. Mindenki egyre feszültebb. Engem az 1-es villamos vonala érint. Ma felfértem az elsőre Japán közelkedését is meghazudtoló módon, de tegnap 40 percet vártam, mire el tudtam indulni. Én nem fogom sokáig ezt bírni. Nem én vagyok a hibás!
Pénz beszél
Kocsis úr megmondta a frankót. Kitolják a bérletek érvényességét. Kocsis úr miért egy BKV ZRt. vezetője, ha nem tud számolni és annyi közgaszdász vénáj van, mint egy marék száradt molylepkének?
Számoljunk csak egy kicsit:
- Kitolják a bérletek érvényességét, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ez bullshit. Hála a tökéletes caffeteria-csapdába csalt budapesti néptömegnek az, hogy a januári bérletek február 5 helyett február 10-ig lesznek érvényesek egy pofon a szarnak. A cégeink így is úgy is úgy adják a bérletet, hogy az február 6-tól érvényes, nem fognak ők semmilyen könyvelést és elszámolást megtörtni. Ez aztán a kárpótlás Kocsis úr! Naponta 313 forinttal rövidülünk meg ha a felnőtt havi bérletes utasokat vesszük figyelembe. Biztos, hogy csak ennyivel? Figyeljünk csak!
- A sztrájk óta 2 órával kevesebb a napom. 2 olyan órával, amit alapvetően pihenéssel és rekreációval töltenék. A sztrájk veszi el ezt tőlem, mert hamarabb kell kelnem, később érek haza. Az órabérem 1315 forint nettó, így naponta emellett én személy szerint 2630 forintot is bukok névértékemen.
- feszült vagyok és egyre feszültebb. A munkahelyemről kések, kiszámíthatatlanul érek be és egyre jobban esik a munkamorálom és a teljesítményem. Ha napi fél órát kések, akkor napi fél órát nem tudok termelni, a munkamorálom esésének hála, egyre alulmotiváltabb leszek, kevesebbet dolgozom. Eddig óránként termeltem a cégemnek kb. 4 ezer forintot, most ez fél óra minusszal indul, a morál meg napi 1 órát már kivesz belőlem. Ez barátok közt is 6000 forint / nap.
Kocsis úr, számoljunk még egyszer kérem!
BKV bérletből adódó hiányom: 313 forint / nap
Elveszett időm: 2630 forint / nap
A cégem naponta 6000 forintot bukik rajtam.
Ez naponta 8943 magyar forint. Az elmúlt 3 nap alatt ez már 26 829 forint. Ennyi pénz az ami kiesik egy ember és egy magyar gazdaság zsebéből 3 nap BKV sztrájk alatt. Persze számolhatnánk a megnövekedett taxisköltségeket, a jobban fogyó drága benzint, de maradjunk csak szépen a BKV féle kárpótlás projektnél, aminek megint csak se keze, se lába, de leginkább csak a szokásos jellemzőt hordozza: a realitás talaján nem igazán áll meg.
Kocsis úr! Elkéne menni pénzügyi iskolába!
Summa summarum
Nagyon sok embernek kell most köszönetet mondanunk, azért, amit kaptunk és kapni fogunk. Köszönjük a sztrájkot kedves BKV dolgozók, köszönjük, hogy minket bántotok, azért, amihez semmi közünk nincs. Köszönjük Szalainé Eleonóra és a többi korrupt ember, hogy támogatták a helyzet kialakulását és Copperfieldet megigéző módon tüntették el a pénzeket és tettek tönkre egy állami vállalatot. Köszönjük Demszky úr a pofátlanságot, meg hogy használja a Touaregünket és köszönjük egész Magyarország, hogy ez egy általánosan elfogadott és közmegnyugvást nyújtó helyzet.
Köszönjük. Köszönöm.